2015. november 25., szerda

Felhők fellet mindig ragyog a nap...


Ez a hét nem teljesen úgy indult, ahogy azt vasárnap este a kádban megálmottam. Kedvtelen voltam, valami hiányzott, járt az agyam....Még főzni sem volt kedvem, pedig azt szeretek. Nagyon lassan és semmittevően telt a nap. Azonban kedden, az előző napi lanyhaságom miatt, mondtam magamnak, már pedig igenis kimászom a gödörből. Megmostam a konyhában az ablakokat, így már komplett a lakás ablaktisztítás terén, aztán Tamás hazajött ebédre. Sonkába tekert sajttal töltött csibemellet sütöttem hasábbal és párolt babbal. Délután segített a hangulatomon Krisztáéknál tett látogatásom, majd játék és játszóterezés kettesben Pannival. Nagyon jól elvoltunk kinn, sokat hintáztunk, sétáltunk, és Panni csak úgy nyomta a szöveget...:-).Ma reggel férjecském korán ment munkába, utána valahogy nem tudtam megmaradni az ágyban. Hét előtt pár perccel felkeltem és elkezdtem kreatívkodni. Már írtam nektek, hogy mennyire megtetszett filccel dolgozni. Gondoltam tovább próbálkozom, és nem csak díszeket, hanem nagyobb dolgot is készítek belőle. Így született meg az ötlet. A füzet-vagy könyvborító ötlete. Energiával töltött fel és örültem is a végeredménynek, majd erre felbuzdulva nekifogtam a fürdőszobahadjáratnak. Csempe, polcok, mosdó, kád, tükör, szekrények végignyalva, holnap még porszívózni és ajtót törölni kell.


Ilyen lett a végleges verzió. Párszor változtattam rajta, meg vissza is kellett fejtenem, mert nehéz egyenesben tartani a varrást és párszor sikerült összecsomóznom a fonalat. Tudom nem egy was is das mű, de nagy haladás ez nálam, aki, mint ahogy mondottam tűt szökőévben csak egyszer vesz a kezébe.


Panni vigyorog, mint a tejbetök. Itt már a harmadik játszótéren vagyunk.


Kriszta ajánlására szereztem be magamnak karácsonnyal kapcsolatos Evitát. Holnap forró tea mellett sort kerítek egy nyugalmas evitás órára. Már most érzem, hogy sok  ünnepi inspiráció lakozik benne számomra.

Nincsenek megjegyzések: