Immár egy hónapban jelentkeztem utoljára inspiráiós idézeteimmel. Érdekes, hogy mindig véletlenszerűen akadok rájuk, vagy ők találnak meg engem? És mindig pont a helyzethez passzoló sorokra lelek, melyek feltöltenek pozitív gondolatokkal. A füzetkémnek még jó pár oldala üresen tétlenkedik, de ami késik az nem múlik, tudom, hogy jönni fognak az idézetek, és később kis borozgattás mellett milyen pihentető is lesz olvasgatni őket, elmerengeni, mit is üzennek nekünk. No de, nem szaporítom tovább a szót, jöjjenek a mai bejegyzés "főszereplői".
"Mindenki annyi örömöt talál az életben, amennyit hajlandó benne észrevenni!"
cafeblog
Tipikus olyan, mint a minden rosszban van valami jó, és csak magán az érintetten függ, mit hoz ki az adodt helyzetből jónak, illetve , hogy képes -e pozitív és örömteli pillanatot, érzést találni az életben, még akkor is ha néha lent vagyunk azon a bizonyos hullámvasúton.
"Tedd azt, amit a szíved diktál. Így is úgy is lesz kritikusod."
Eleonor Roosevelt
Én is azon emberek közé tartozom, akik inkább a szíve vágya elé helyezi a körülötte lévők akaratát, vagy az szerint tesz dolgokat, ahogy azt elvárják tőle, és hogy mások mit mondanak... Viszonylag ez nem mindig kifizetődő. Csak mostanra értettem meg én is, és szoktatom magam arra, hogy a szívem szerint cselekedjek. Csak mikor a körülöttem lévő emberek nagy része olyan beállítottságú, hogy jobban teszem ha az eszemre hallgatok....mér kissé nehézkesebb.
"Ma mit tettél, amiért büszke lehetsz magadra?"
Heather Small
A legtöbb ember abban a tévhitben él, mindig nagy dolgokat kell tenni, hogy kivívjuk nemcsak mások, de a saját büszkeségünket saját magunkra. Néha az apró dolgokban rejlenek a nagy dolgok, ami nem kis büszkeséggel önti el az ember szívét. Pl. egy anya miért ne lehetne büszke arra, hogy egész nap teljesítette babája szükségleteit, boldog babához méltóan nevet, eszik, alszik, friss levegőt szív, ott van neki mikor gyerekének szüksége van rá, közben gondoskodik más feladatokról is.
"Magaddal versenyezz, ne másokkal."
Sophia Amoruso
Így is mi vagyunk saját magunk legnagyobb ellenségei és kritikusai, hiszen a társadalom hatására egyre nagyobb kihívások elé állítjuk magunkat, csak azért, hogy megfelelni tudjunk a külvilág elvárásainak. Szükséges meghatározni azokat a pontokat, melyekben úgy érezzük, sikeresen tudunk teljesíteni. Ha valamibe egyszer belevágtunk, és negatív eredménnyel végződött, akkor hagyjuk úszni hagyni, nem kell a végletekig menni. Egyébként is, ha másokkal akarnánk versenyezni, úgy sem lennénk mi a jobbak, mert mindig akadna kivetni való attól a másiktól. Szóval, magadnak kell megfelelni, a te listádról pipázz, ne a máséról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése