Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017

Őszi séta

Kép
A pár napja tartó esős, erősen ködös és borongós időjárás után úgy érzem nem is lehetne jobb alkalom visszaemlékezni arra a szép, napsütötte őszi sétára, amit a múlt héten tettem a Kis-Duna partján, mint vasárnap este,a hétvége zárásaként. Nagyon szeretek ott sétálni, akár csak pár percre is lemenni. Bevallom, régen jártam arra fele, még anyuékhoz menet sem tettem meg a szokásos távolságot. Na de egy nap annyira szép volt az idő, hogy szinte bűn lett volna benn posvadni a gép előtt. Pedig lett volna mit csinálnom, nem is tudtam mivel kezdjem. Örültem is neki, mert egyrészt felvillanyoznak az ilyen határidős munkák, másrészt meg kellett tanulnom, hogy nem megy minden nyomás alatt. Ha a fejemben nem teszek rendet, és szellőztetem ki magam egy kicsit, az csak hátráltat.  Tehát elhatároztam, hogy a cikk írás, és vizsgára készülődés helyett elmegyek sétálni. És valóban jól is tettem. Volt alkalmam átgondolni dolgokat, és könnyebben döntöttem olyan felett, ami már rég motoszkált a fejemben…

Utam a környezettudatosság felé

Kép
Mostanában elég sok erő kell mindenhez, hogy kitartó legyek, és ne adjam fel. A rajzolást kipróbáltam, és az elején nagyon is lelkes voltam, hogy huuu de jóóóó találta egy új hobbit. De nem így lett, a lelkesedés ahogy jött, úgy alább is hagyott. A mandala festést viszont még mindig nem adom fel. Az októberiről lecsúszok, mert baba ruha börzére megyek árulni a portékámat. Úgyhogy nem engedtem meg magamnak azt a luxust, hogy ezt a környezet tudatosságot félbe hagyjam. Mivel eltelt több, mint egy hónap is az elhatározástól, eljött hát az idő egy kis összegzést írni róla. 
Az első, amit be is szereztünk az a komposztáló volt. Találtam egy raklapból összeállított verziót is, de férjnek nem volt kedve azzal szöszmötölni, így maradtunk a bolti megoldásnál. Már több hete ugye funkcionál, és nagyon örülök neki. Minden olyan hulladék a főzésből, vagy étkezésből, ami mehet oda, ott végzi. Gondolok itt a zöldségek hámozása után fennmaradt héjra, az elszáradt virágokra, levelekre, az itt-ott meg…

Viszlát szeptember, helló október!

Kép
Hát szeptember nem igazán kedvezett a blogolásnak, pedig sok téma volt a fejemben. Valami oknál fogva nem ment az írás, nem éreztem szükségletnek, hogy leírjam a dolgokat. Pedig azért sok minden történt, köztük jó és rossz is. Megérkezett az esős időszak is, igaz nem állandóra, de azért volt belőle bőven. Az elmúlt pár nap viszont megajándékozott bennünket az igazi vénasszonyok nyarával, mindennel ami jár vele. Napsütés, ami még melegített is, szélcsendes idő, igazi kirándulásos napok. A mai nappal úgy néz ki, kicsit nélkülöznünk kell ezt a jót, de reményeim szerint a napsugarak még elérnek hozzánk. Na de elég a rinyából, nézzük csak hogy alakult szeptember.

Munka Bizony a munka, szerencsére, most is lefoglalt. Mindig örülök az új jelentkezőknek, az mindig egy új kihívás. Minden tanácsadás végül is ugyanarról szól, de ömagában véve mindig más. Minden kismamának vagy már friss anyukának igyekszem ugyanazt a szintet nyújtani, de mindig másképpen folynak a tanácsadások. És éppen ettől o…

Házprojekt: A járda #1

Kép
Az idő most eléggé közbe szólt nekünk, keresztezte a terveinket, miszerint már jóval hamarabb folyattuk volna a kinti munkákat. De ami késik, az nem múlik, ugyebár. És mikor az ember már azt hinné, sose mozdul tovább, főként mert épp mélyponton van, akkor jön egy hívás, hogy holnap megyünk dolgozni. Azaz jönnek dolgozni. Soha jobbkor nem hívhatott volna!.  Ezen a hétvégén sz....ig voltunk a betonban és járda szegélyben. De a sok munkának meg is az eredménye, a ház körbe van véve járdával. Férj ötlete volt a ugyanolyan színű járda szegélyt rendelni, amilyen a térkő is. Végül is nagyon jól mutat, nekünk tetszik. A ház falától a járda belső szegélyéig mosott kő lesz majd leszórva, s az alá pedig valami spéci anyag, ami megtartja a vizet. A járda tér kövezése előtt még  egy réteg vágott kavics kerül, s arra rá pedig már jöhetnek a térkő téglák. A térkőt férj megrendeli, és ha szerencsénk van, van raktáron és pár napon belül ki is szállítják, vagy elhozzuk mi.  Hála Istennek, az időjárás …

Ismerkedésem az édes burgonyával

Kép
A tegnapi (szerdai) bevásárló körutam során, amit kényelmesen a falunkban intéztem, a helyi zöldséges standnál vettem édes burgonyát, azaz batátát. Nem is tudom, miért ragadt meg rajta a szemem, egyszer csak úgy érzetem vennem kell. Nem hiába, nőből vagyok, mondaná kedves férj. Egyébként mondja is, ha olyanja van.😊  Ahogy a neten fellelhető receptek között böngésztem, és megtalálta a legtutibb elkészítést, máris összeállt, mi lesz a második fogás aznap. A brokkoli krém leves mellé töltött sült édesburgonya lett.  Először is a recept azt írta, mossak meg, vágjak félbe két nagyobb méretű édes burgonyát. Hát így tettem, és mostam, félbe vágtam, majd  kb. 30 perc alatt  108 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem őket.Én süldögélés közben megkentem őket egy olivaolajjal, nekem száraznak tűntek. Ezután kivettem őket, és mind a négy félnek kibeleztem a közepét. És hogy mi szerepel a töltelékben, az már csak rajtunk múlik. Lehet egyszerű kis parasztos: apróra vágott vörös hagymát oliva…

Ausztriai élménybeszámoló

Kép
A hőn áhított Szlovénia helyett Ausztriában használtuk ki még a nyár utolsó napjait (és szeptember első napjait) egy kis feltöltődésre. Férjjel úgy döntöttünk, most Szlovénia nem fér bele, ugyanis ahogy az árak is sugallják, nem éppen egy olcsó nyaralási desztináció.  Egy nap mikor Zita Dóránál láttam, milyen szép helyen jártak Ausztriában, engem is elkapott a vágy a mesésé hegyek, és a szebbnél szebb képek láttán. A másik szempont, ami meggyőzött, hogy autóval nincs messze, és az utazás alatt is már gyönyörködhetünk a szép tájban. És végül a harmadik szempont, hogy végre lesz lehetőségem megtudni, mennyire megy a sok kihagyás után a német nyelv. Jelentem, nem vesznék el, ha úgy alakulna, a kiírásokat is mind értettem, és még gyógyszertárban is felkészülés nélkül beszéltem, nyugi semmi komoly, csak fogfájásra kellett tabi.
Az első napunk tökéletesen napfényes, kissé szellős volt. Bejelentkezés után(egyébként a panzió tulajdonosa szlovák volt, és a többi személyzet is) mindjárt bicajr…