Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: november, 2016

Házprojekt: novemberi jelentés

Kép
Novemberben is igyekeztünk a legtöbbet kihozni magunkból házépítés témában. A legnagyobb haladás talán, az hogy kész lett a hálószobában a zuhany csempézése. Tamás esténként járt csodálni, hogy is haladnak ott a munkálatok, nekem lehetőségem volt napközben is látni az előrelépést. Az egésszel csütörtökön készült el L.bácsi. Péneteken férj már parkettázni szerette volna a gardróbót, de végül is nem így történt, de nem is baj, hiszen munka után pihennie kell neki is. Én, míg úton volt hazafele, kirakottam a megmaradt, bontatlan csempe csomagokkal, kivittem az összes szemetet, felsepertem, és már készen állt a további munkára a helyiség. A hétvégére sok minden terveztünk. Szombaton férj felszerelte a vetítővásznat a helyére, addig én tettem-vettem a konyhában, takarítottam, előszedtem karácsonyi elemeket, melyek már azóta a konyhát díszitik, megejtettem pár átszervezést a konyha polcokon, és a kamrában is. Oda is kinéztünk már regálos szekrény elemeket, hogy több rakodó helyhez jussunk,…

Az idei adventi koszorúnk

Kép
Tavaly a nagy házépítésben ilyen adventi asztali díszre futotta. Emlékszen késő este értünk akkor is vissza Pozsonyba, és még akkor nekiláttam összaállítani a díszítést. Ebben az évben, első karácsonyunk a házban révén, szerettem volna egy szebbet. Bevallom, későn kezdtem el vele igazán foglalkozni, vasárnap csak egy gyors díszre volt időm. Aznap fejeztük be a hálószobát, és már nem volt energiám hozzá. Meg az összes kellék sem volt meg hozzá.  Így aztán hétfőn, kihasználva az időt, miután szervizbe vittük a fehér paripát, az ajándékok beszerzése mellett betértem egy papírüzletben gyertyákért. Hála istennek a piros és kék gyertyák mellett találtam négy szép aranyszínű példányokat is, meg egy ugyanolyan színű dísz papírtálcát is, amit a koszorú alá tettem. Maga a koszorú alapja a tavalyi karácsonyi ajtókopogtató alapja volt, csak leszedtem róla a műhóval befújt mandulákat és földimogyorókat. A fehér és barna szalagok maradtak ahol és ahogy voltak,  illenek a dizájn színéhez, csupán be…

2016 könyvei #10

Kép
kép forrása: google.hu
Nahát, milyen szép kerek számnál tarok, ez a tizedik könyv az évben, amit elolvastam és amiről beszámolom Nektek. Lehet valakinek nem túl sok, és havi szinten olvas el ennyit, de nekem ennyit jutott, és nekem pont így elég. Havi kettő rendszeresen megvan. Szóval, úgy érzem, éz is egy jó választás volt. Sophie Kinselli, a Boltkóros naplója szerzője most álnév alatt ír, és a tőle megszokott sziporkázos regény helyett egy komplikált szerelmi történetet tálal elénk. Nekem élvezetes volt olvasnom, voltak benne nagy fordulatok, mikor kimeresztett szemekkel faltam az oldalakat. Chloe, aki egy mennyasszonyi ruha boltban dolgozik, 13 éve van együtt párjárval, Philippel, akik Sammel (aki nem Philipp fia) és Nattal (aki már igen) alkotnak egy családot. Sam 16 éves, Nat kicsivel kisebb, Philip pedig egy bankfiók vezetője, akinek sajnos egy fúzió miatt veszélyben az állása. Az elmúlt hónapok mindannyiuknak stresszes és kimerítő volt, érzik kellene egy családi nyaralás, ahol…

Almás pite

Kép
Marha jó vagyok. Egy héten belül ez a második receptes posztom. Ahogy tegnap olvashattátok, elhatároztam, hogy többet fogok sütni. És ma ezt meg is tettem. Nem ültem a babérjaimon. Anyutól kaptunk egy csomó almát, nem hagyhatom őket áttelelni a garázsban...  Jelen vagyok a pinteresten is. Többek között recepteket is pinelek, így mikor megláttam ezt az almás pitét, tudtam, hogy el kell készítenem. Az eredeti recepten kicsit változtattam. Szerintem azt már hallhattátok tőlem, hogy legtöbbször a magam kénye-kedvére formálok egy sütit. Vagy más gyümölccsel készítem, vagy cukor helyett édesítőt használok, vagy kevesebb cukrot teszek bele, mert nekem már túl édesnek tűnik a sütemény, vagy valami hozzávalót kihagyok. Ez alkalommal kihagytam a diót, ugyanis nem csípem annyira, mert felfúj.  Nagyon szeretek almás pitéket sütni. Nagyon sok variáció létezik. Legutóbb almás palacsintát csináltam, Zsófi bevágott belőle kettő nagyot, Gabi meg négyet. Egyébként az almás pite a heti menü része volt.…

Kedvencek TAG

Kép
A szokásos reggeli blog olvasás közben akadtam rá erre a posztra, ami kicsit bővített változata ennek. Kaptam is az alkalmon. Hiszen amerre csak nézek jóformán mindenhol adventi várakozás, karácsonyi készülődés van, és már tele vele a hócipőm. Nekem ugyanis marhára nincs meg ez a hangulatom, és utálom azt, ami miatt nincs.  Na jó az időjárás is rá tesz egy lapáttal, hiszen hol mínuszok, hol meg napsütéses reggel fogad, szóval még az időjárás sem tudja, mi a helyzet. Amit viszont én tudok, hogy nem akarok ilyen lenni. Kellenek a pozitív hatások, hogy simogassák lelkemet, és ne mardossanak ezek a rossz érzések mások miatt, melyek egy olyan helyzet következményei, amit nem is mi alakítunk, vagy okozunk. Nekem és férjnek azon három emberke jóléte(minden szemszögből!) a legfontosabb, akiket én személy szerint szinte már a sajátomnak érzek. Ezért is örültem meg, mikor erre a kedvenceim TAG-ra rátaláltam. Kicsit segít kiszakadni a gondolataimból. A lényege, hogy adjuk meg kedvenc számunkat,…

Sütőtökös-csokis muffin

Kép
Ma végre sütöttem. Sokáig hanyagoltam, pedig nagy kedvencem a sütés. Az elmúlt időszakban nem volt hozzá nagyon hangulatom, kedvem. Ezért ma nagy élvezettel vettem elő a tojást, lisztet, tejet és meg amit kellett. Ez a muffin nem recept szerint készült, vagyis a muffin alap tésztája igen, de a többi saját fantáziám és kísérletezésem eredménye. Tavaly már sütöttem hasonlót. Szokatlan volt az ízvilága, de éreztem, hogy még fogok sütőtökkel dolgozni.


A muffin tésztájához: 250 g sima lisztegy csomag sütőpor1 LK kakaó200 ml tej90 ml olaj1 tojás170 g porcukor, én barna cukrot használtamA töltelékhez: egy közepes méretű sütőtököt félbe vágunk, kibelezzük az egyik felét, majd azt pürésítjük és megfőzzük, sajnos nem mértem le, így nem tudok grammokban beszéni, egy csomag vaníliás cukoregy 100 g étcsokoládé fele aprítva

A hozzávalókból elkészítjük a muffin klasszikus tésztáját, nekem kicsit sűrű lett, így öntöttem még hozzá tejet. Közben főzzük a pürésített sütőtököt. Még a forró masszába beleszó…

Örömömre szolgál #51

Kép
Hosszú idő után újra ÖM szolgál poszttal kedveskedek nemcsak Nektek, de magamnak is, mert már azt sem tudom, milyen az ilyen apró örömteli pillanatokat összegyűjteni. Igaz mostanság nehéz időszakot élünk (nem magunk, hanem mások által), de vannak mozzanatok, melyek kissé feledtetni tudják a rosszat.
Amik az előző hónapokban örömömre szolgáltak: hogy Kispetinek már nem görbül el a szája, mikor meglát minket, egyszer volt olyan hogy hosszú idő után nem ismert meg, de aztán újra összebratyiztunk, ahogy Panni érdeklődve néz körül nálunk.hogy már Pannival is jobb a kapcsolatunk, Panni rajzai, melyek az emlékdobozomban lapulnak,hogy a gyerekek szeretnek velünk, nálunk lenni, történt egy kis összezördülés köztem és Zsófi között, de búcsúzáskor ő jött oda hozzám mosolyogva puszit adni, és Szeretlek köri!-vel megölelt, pedig nem is én vagyok a keresztanyja, hogy Csabi visszafordult a kapuból és mosolyogva integetett, hogy Gabi felhív és csak úgy átjön, aztán hozza magával az egész tesó brancso…

Egy kellemes nap margójára

Kép
Ma amilyen erőtlenül indult a nap, olyan kellemesen és meghitten alakult. Mostanában egyre több az ilyen harmat gyenge reggel, de muszáj erőt venni magamon, felkelni, és menni tenni a dolgom. Ez a nap igazán jól jött, hogy ennyi ember megfordult nálunk. Kicsit a nem megszokott felállásban, de kell az ilyen is, hogy kilépjünk a komfortzónából és olyanok személyeket hozzunk össze, akik még nem annyira ismerik egymást.  Ma sógorékat vártuk látogatóba, majd Gabi is két tesójával behuppantak az ígért Harry Potter-es mozizásra.  Már szombaton felcsigáztam szegény lányt, hogy a kereszt apja letöltötte azt a részt, amit még nem láttak, de sajnos még csak a töltés folyamatában állt akkor a dolog. Így aztán nem tudtam nemet mondani a gyerekeknek, hogy ők korábban szeretnének jönni. Kispeti ajka kicsit sírásra görbült az új hely láttán, de mikor meglátta a beépített hűtőszekrény szellőztető rácsát, teljesen transzba esett a gyerek. Meg a nagy terekben marhára élvezett mászni, csattogtatni kis m…

2016 könyvei #9

Kép
Szabad fordításban: Egyszerűen ellenállhatatlan
Pont tegnap olvastam ki (vagy el ) a könyvet, úgyhogy még friss az élmény. Az utóbbi időben valahogy nem ment a könyvválasztás a könyvtárban. Régebben olyan voltam, ha egy könyv nem tetszett, akkor is kínkeservesen végigolvastam, hiszen azt valaki nagy munka árán hozta össze. De aztán rájöttem, a könyv nem szent, és letehetem, ha nem tetszik. Bár olyan is volt, hogy második nekifutásnak értem egy történet végére, és rosszul tettem volna, ha nem úgy teszek. Ezzel a példánnyal nem így volt. Már az elején nagyon bejött a sztori és az iró stílusa egyaránt. A történet középpontjában Maddie áll, akit a  sors eleggé megleckéztetett. Nagyrészt édesapja nevelte fel, édesanyjával ritkán találkozott. Majd ez egyik percben felmond kapcsolatának. Ez ez ő döntése volt. Nem volt egyszerű kapcsolat. Egy gorombáskodó és agresszív férfival nehéz együttélni, pláne ha az egyik dulakodás alkalmával szerzett seb a szeme sarkában orvosi kezelésre, varrásra sz…

A hatodik MNLJ szeminárium

Kép
Hogy mindenki értse, mit is takar a rövidítés: Mert nőnek lenni jó. Ez egy egész napos szeminárium, vagy konferencia, amin szombaton Reni barátnőmmel vettünk részt. Mivel a tavaszira nem tudtam elmenni, ezért úgy döntöttem, az őszire ha törik ha szakad elmegyek. Végül semminek sem kellett sem törnie, sem szakadnia. A jegyeket lefoglaltam, és immár semmi sem választhatott el egy napnyi kényeztetéstől.  Most is gazdag, érdekes, és sokrétű program várta a résztvevőke, egy sor kísérő program is volt, valamint a szünetekben finomabbnál finomabb falatokat rágcsálhattunk, az igazi éhséget pedig egy fenséges kiadó ebéd orvosolta. Nagyon vártam ezt az eseményt, mert valami újjal, hasznossal találkozom, vagy hallok, és nyitott vagyok az ilyen dolgokra.  Renivel mi voltunk az első érkezők és beregisztráltak között, így könnyű volt a hely választás.

Első körben a szeminárium két házi asszonya, M. Krisztina és B.Tóth Iveta arról meséltek, ki-ki milyen úton lett anya. Egyikük bejárta az örökbefoga…

Apró örömök

Kép
Most egy olyan bejegyzés következik, amit már rég meg szerettem volna írni, de valahogy csak toltam magam előtt. Nem is tudom miért. Talán mert rakosgattam jobbra-balra és balról jobbra a dolgokat, és nem találtam meg annak a kis füzetkének a végleges helyét, amit még augusztusban kezdtem el betöltögetni, hogy 32 nap figyelemben legyek? Meglehet... Bizony és az a 32 nap már rég letelt...de itt vagyok és jelentkezem egy összefoglalóval. Hasonló az én örömömre szolgál rovatomhoz. Itt nem csak magunkért tettünk, vagy láttuk meg a jót, hanem kimondottan másokért is tudatosan kellett tenni.  Amire ez idő alatt rájöttem, és megfigyeltem, hogy magamért kevesebbet tettem tudatosan, bár ami másnak tőlem jól esett, az persze pozitív érzésekkel tölt el engem is. De úgy konkréten kevésszer fordult elő, hogy valamit igazán csak azért tettem, mert magamért akartam. Így ebben a pontban túl nagy érdemleges nincs, azon kívül, hogy elkezdtem coach-hoz járni. Ami valljuk be nem kézzel fogható valami, m…

Novemberi tervek

Kép
Mivel már mától van rendes net itthon, és nem kell férjre várni, míg megjön munkából és varázsol nekem internetet, tudok nap közben is írni. Nagyon klassz dolog ez így. Nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog nekem hiányozni a világ háló, sosem voltam az a fajta régen. Be kellett látnom, hogy pedig mégis. De, mint tudjuk, az idő és az ember mindig változik. Net nélkül szinte mozdulni nem tudtam, ami a munkát illeti. Fordításhoz, a tanácsadáshoz is szükségem volt rá, nem is beszélve a blogról. 

Október hónapja adott hideget-meleget. Mindjárt a hónap elején az élet a pofánkba vágta a zord igazságot, mellyel mi laikus emberek nehezen birkózunk meg, de nem tudunk mit tenni, ezzel együtt kell élni. Ezek olyan hetek voltak (és még lesznek is), mikor is jobban szükségünk volt egymás támogatására, meg másoknak a mi támogatásunkra. Úgy érzem minden ami történik, erősebbé tesz engem, és a témában  férjjel nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Erősebbé válunk, mint házasok, hiszen sok mindenki bíz…

Házprojekt: minden, ami októberben történt

Kép
Októberben is sokat haladtunk. Elsősorban a ház külseje változott. Három hétvégét a négyből ügyesekezű munkásaink narancs sárga téglás házból szürke vakolatú házzá varázsolták. Az első hétvégén megtörtént a ház teljes beszigetelése. A következőn elkezdték felülről lelefel bevakolni, és a villám hárítót a szigetelésbe beépíteni. A maradék munka a harmadik szombatra esett, akkor fejezték be az egész házat. Minden ilyen szombaton igyekeztem jókat főzni a férfiaknak. Első alkalommal még félszegen, bátortalanul jöttek be a konyhába a megterített asztalhoz, a legutolsó alkalommal már csak elég volt egyszer szólni és már vonultak be. Sőt, előzködtek is ketten. Kicsit beparáztunk, mert mindig jó korán, hét óra előtt már itt voltak, és munka vezetőnk nem éppen lágy hangjáról híres, de végül nem jutott a fülünkbe semmi panasz. Felkerültek az ablak párkányok, és redőny a hálószobánkban, a dolgozószobában, valamint a műszaki helyiségben.








Már csak Kuka hiányzik...

Egy szombati napon véletlen szer…